2013. december 28., szombat

1. rész.

Miért nem mondtad el eddig?


*Harry*
- Csak...- kezdett bele de meg is akadt.
- Angie miért? - kérdeztem újra. Rám emelte könnyektől csillogó barna szemeibe.
- Tudnod kell Hazza hogy erről nekem nagyon nehéz beszélnem. - mondta és mély levegőt vett. - Mondtam neked régebben hogy nincs minden rendben a családommal. Emlékszel? - bólintottam. - Ezt arra értettem hogy a szüleim 16 éves koromban meghaltak. Tudod nekem pénz kellett. Dorina nagyon aranyos volt mikor ez történt már nagyon jóban voltunk és ő volt az első aki megtudta. Ő rögtön mondta hogy költözzek hozzátok amit akkor rögtön elutasítottam. Dodi azt viszont nem hagyta hogy árva házba vigyenek így vett nekem egy albérleti kis lakást és azt mondta hogy addig ő fizeti nekem ameddig talpra nem állok. Nekem a talpra állás ezt a munkát adta. Nem rég emellé találtam azt hogy bárokban énekelhetek. És hogy miért nem mondtam el? Azért mert tudtam hogy el fgosz ítélni. - mondta és ahogy ez mondat elhagyta a száját sírva fakadt. Azonnal magamhoz vontam ő pedig készségesen simult a karjaimba. 
- Angie én nem tudlak elítélni. Tudod ha előbb elmondod tudtam volna neked segíteni. - kezdtem és ő azonnal beleszólt.
- Nem. Harold nekem nem kell a pénzed. - mondta.
- Én nem is erre gondoltam. Tudom milyen makacs vagy ezért azt akartam mondani hogy keresek neked egy normális jól fizető állást. Kérlek fogadd el a segítségemet. Nem akarom hogy itt legyél. Belegondolnom is rossz abba hogy ezek a férgek hozzád nyúljanak. - mondtam mint egy aggódó apuka. 
- De Harry mi már nem vagyunk együtt nem kell értem aggódni. - mondta. Igen mi egy évvel ezelőtt még egy párt alkottunk. Mi voltunk a város legszebb párja. 
- Angie te vagy a múltam. Nem akarlak lezárni szeretnék neked segíteni értsd meg. - mondtam.
- Jó holnap esetleg megpróbálhatjuk. - mondta és letörölte az arcára száradt fekete könnyeket. Újra közelebb húztam magamhoz és szorosan öleltem. Nem akartam elengedni. Úgy érzem a szívem mélyén még nagyon szeretem őt. Viszont most csak szeretnék nagyon jó barátja lenni. 





*Angie*
Lassan kisétáltunk a mosdóból majd Harry kérésére hazaindultunk. Ő a bár előtt hagyta az autóját mondván ő ivott és nem akar büntetést kapni. Ezen mosolyognom kellett. Még mindig olyan aranyos arca van. Viszont mostmár igazi féri. Magas izmos teste még az öltönyön keresztül is látszódik. Úgy érzem mélyen még mindig szeretem. Most viszont nincs szükségem szerelemre. Ahogy beültünk a kocsimba kis megkönnyebülés söpört rajtam végig. Bele se gondolok ha ma este nem Harold van az asztalomnál mi lett volna. Haza felé vettem az irányt. Egész út alatt csendben vezettem és Harry se szólt semmit. Engem megnyugtatott a csend. Hamar haza értünk. Mikor kiszálltam a kocsiból láttam hogy Dodi szobájában ég a villany.
- Na a húgodat nem lehet lelőni. - nevettem fel.
- Ez igaz. Tényleg nem. - mosolygott Hazza.
Lassan elindultunk a bejáraz felé. Nem is volt kérdés hogy ma este Harold nálunk alszik. Benyitottam és ahogy bezártam az ajtót dübörgést hallottam meg. 
- Jesszus Harold mit keresel itt? - sikított Dodi örömében. 
- Összefutottam a mi kis risza bajnokunkkal a Black Tiger-ben. - mondta Hazza.
- Minek voltál te ott? - döbbent le Dorina teljesen. 
- Hát ez hosszú. Viszont én nagyon ki vagyok merülve. Úgyhogy ha nem haragszotok akkor ledőlnék és holnap elmondok mindent ígérem. - mondta Hazz elnyomva egy ásítást. 
- Nem baj bátyus gyere megmutatom a vendég szobát. - fogta karon a bátyát Dodi. Amit felvonultak én a fürdőbe vettem az irányt. Lassan lehámoztam magamról mindent és beálltam a zuhany alá. Mikor végeztem Felkaptam magamra a pizsim és felrobogtam a szobámba. Behuppantam az ágyamba és cikázó gondolatokkal aludtam el. 

2013. december 25., szerda

Prológus

Titkok.

*Angie*
Lassan húztam a lábaimra a vékony harisnyát ügyelve arra hogy ki ne szakadjon. Mikor végre valahára magamra erőltettem a bőrszínű anyagot elkezdhettem magamra rángatni a tűzvörös miniruhámat. Mikor az is végre rajtam virított fellélegezve kezdtem neki a sminkemnek és a hajamnak. Hál istennek azzal is hamar kész lettem így el is indulhattam a "munkahelyemre". Igen ez egy elég érdekes munkahely. Én egy sztriptíz bárban dolgozom. Nem vagyok rá büszke de sajnos ezt muszáj. Lassan kisétáltam a kocsimhoz és beülve el is indítottam. Istenem miért kell nekem minden éjjel ezt csinálni. Mély levegőt vettem aztán kiálltam és besoroltam az esti forgalomba. Péntek este van es a normális 20 évesek bulizni mennek és nem ribancot játszani egy bárban. De sajnos az én helyzetemben ezt muszáj.
- "És most következzék Selena Gomez új száma a Slow Down." - mondta be a rádiós bemondó. Na ekkor rögtön el is kapcsoltam ugyanis utálom azt a libát. Nem telt bele sok idő meg is érkeztem a Black Tiger nevű bárba. Leparoltam a hátsó bejáratnál. Kiszállva a kocsiból ügyeltem arra hogy a ruhám a helyén maradjon. Sikeresen elindultam a bejárathoz amin belépve egy ideges Amy nézett rám.
- Angie szívem. Imádlak szeretlek de a kuncsaftod már rohadt ideges. Azzal fenyegetőzik hogy bezáratja a helyet. Igyekezzz. - mondta Amy én pedig már be is rohantam a bár belsejébe. Igazi sznob hely. Öltönyös kifinomult úriemberek jának ide egy kis hetyegést keresve. Na igen ha valaki azt akarja akkor ágyba is vihet minket. Az én szokásos asztalom a 11-es mivel az a szerencse számom. Lassan illegettem magam a sorok között hogy minden férfi megtudjon bámulni. Odapillantottam az asztalhoz ahol egy magas göndör hajú korom beli srác ült de mégis öltönyben volt. Na jó nagy levegő Angie és hajrá. Odamentem majd minden bevezető nélkül felpattantam az asztalra a rúd elé. Igen rúd. Ráhangolódva a zene ritmusára kezdtem magam riszálni. A srác felnézett a poharából és már is jobb kedvre derült ahogy meglátott. Jobban szemügyre vettem azt akit ma boldogítok. Mikor megláttam ki az azonnal nagyra nyíltak a szemeim.



*Harold*
A mai estét kikapcsolódással akartam tölteni mivel visszatértem Angliába azzal a szándékkal hogy terjesztem a cégemet. Kicsit leakartam ereszteni az egész heti rohangalás után. A mindenki által dicsért sztriptíz bárba mentem. Black Tiger a neve már tetszik. Lassan besétaltam és rögtön a pulthoz mentem.
- Jó estét. Egy whiskyt legyen szíves. - intettem a csaposnak aki már a kezembe is adta az arany színű löttyöt. Körbe néztem a terembe és csak egy szabad asztal volt a 11-es. Lassan odasétáltam és levetettem magam a vörös bör kanapéra. Már vagy a 6-ik whisky-met ittam de még sehol nem volt egy ribanc se hogy nekem rázza magát. Felpattantam majd a pulthoz botorkáltam.
- Ki itt a főnök? - kiabáltam a csapossal.
- Azonnal szólok neki. - mondta majd elsietett. Nem sokára egy 30as éveiben járó csajjal jött vissza.
- Amy Tomlinson. Miben segíthetek? - nyújtott kezet.
- Harold Star. Lassan fél órája várok arra hogy valaki táncoljon az asztalomnál de eddig senki nem érkezett. Ha 10 percen belül nem jön egy liba akkor bezáratom ezt a kocerájt. -idegesen kiabáltam.
- Nyugodjon meg kérem. A lányka már öltözik. Addig fogadjon el egy italt amit én állok. Jason adj neki amit akar. - mondta majd elviharzott. Jasno rögvest elém tolt egy whiskyt én pedig vissza szambáztam a helyemre. Leraktam magam az ülésre és vártam. Már csak egy korty volt a poharamban amikor hallottam hogy valaki felpattan az asztalra és mozgásba kezd. Felpillantottam a vékony tetovált testre és mikor leesett hogy ki az nem hittem a szememnek.
- Angie? - tátottam el a számat. A lány csak pislogott rám majd fogta magát és elrohant. Azonnal utána iramodtam és követtem őt a női mosdóba. Benyitottam az összes szabad fülkébe és az utolsóbam megtaláltam a keresett személyt.
- Azt hittem hogy soha többet nem látlak. - motyogta sírva a tenynerébe.
- Én pedig azt nem hittem volna hogy itt látlak újra. Angie. Miért? - tettem fel a bennem lappangó első és legfontosabb kérdést.
- Csak.....



Hello:)

Bemutatkozás!

Hát sziasztok kedves blog lakók. El kell elsőre mondjam hogy ez nem mindennapi blog lesz. Valamennyire benne lesz az életem és kicsit azért a képzelet is. A blog azért kapta a "There are two of me" címet mert valamennyire ez rám is igaz. Sok mindenkinek van két énje. Talán azért hogy mindenkinek mást mutasson. 
Na de vissza a bloghoz. És most jöjjenek a szereplők és a bemutatkozásuk.

Ez lennék én. Igen tudom nem vagyok a legszebb a világon de akik szeretnek azok így szeretnek. Angie Blue-nak hívnak és Londonban élek már nagyon rég óta. 20 éves vagyok. Most két munkám van. Az egyik egy elég érdekes foglalkozás a másik az pedig az hogy egy bárban vagyok énekes. Ha kell valakit szórakoztatni akkor engem hívnak. Bármit eltudok énekelni amit akarnak. Van amikor felkészülnöm sem kell már a színpadon állok. 


Ez pedig úgyszínt én lennék. De ez az énem csak kevés ember száméra mutatkozik meg. Most éppen fősulira is járok miközben éjjel dolgozom egyszerre két helyen. Muszáj egyszerre dolgoznom és suliba járnom mert különben nem lenne pénzem. És ha elvégzem a fősulit akkor modell szeretnék lenni. Tudom nem lennék jó modell a tetkók miatt de én igenis az leszek.



Hello én David Balck vagyok Angie osztálytársa a fősulin. Imádok énekelni ha majd elvégzem a fősulit ezzel akarok foglalkozni. Angie elmondta hogy sok helyen énekelt már ahova h akarom betud ajánlani mint fellépőt. Remélem sikerül amit elterveztem.



Sziasztok. Harold Star vagyok. Egykor még nagyon közelről ismertem Angie-t. Lassan egy éve hogy nem láttam. Nekem a munkám miatt el kellett költöznöm New York-ba. Legnagyobb sajnálatomra a fősulit is ott kellett hagynom. Egy nap viszont...


Helloka. A nevem Dorina Star. A fent látott személy húga vagyok. 1 évvel vagyok nála fiatalabb de úgy érzem néha én vagyok az idősebb. Angie a legjobb barátnőm már a gimi kezdete óta. Tudok róla mindent. Azt is hogy mi a munkája és hogy miért. Együtt lakok vele mióta elkezdtük a fősulit. De egy nap.....


Sziasztok. Dave Wild vagyok szintén osztálytárs. Az én álmom hogy profi fotós legyek és majd hírességeket tudjak fotózni. Mivel ez egy olyan suli ahol osztályon belül sok szakma van ezért raktak össze minket egy osztállyá. Nem tudok sokat Angie-ról viszont azt elmondhatom hogy nagyon oda vagyok érte.